A kontinens hossza nyugat-keleti ir�nyban a Steep-fokt�l (Greenwicht�l keletre 113�9`) emelked� Byron-fokig (keleti hossz�s�g 153�9`), amely l�gvonalban 4000 km.

A kontinens mintegy 300 m-rel emelkedik a tengerszint f�l�, s teljes ter�let�nek mind�ssze 6%-a haladja meg a 610 m-t.

Ter�let�nek 85%-�t az �gynevezett Outback, a vil�g leg�sibb t�ja foglalja el. V�r�s szikl�k, v�r�s por, okker s�ks�gok, b�bor sz�nben �sz� hegyek, ragyog� k�k �g �s mag�nyos h�zik�k jellemzik a v�ge�rhetetlen sivatagi t�jat.

Ausztr�lia f�ldrajzi szempontb�l h�rom r�szre oszthat�:

    * d�len �s d�lkeleten: tengerparti s�ks�g �s a Nagy-V�zv�laszt�-hegys�g

        Itt tal�lhat� a kontinens, valamint az Ausztr�l Alpok legmagasabb hegys�ge a 2230 m magas Mount Kosciusko, tov�bb� az orsz�g m�ly foly�i �s vulkanikus k�pz�dm�nyei.

        A 65 km �tlagos sz�less�g�, alacsony parti s�ks�g keleten, d�lkeleten �s d�lnyugaton. Ez Ausztr�lia legs�r�bben lakott r�sze.

        A keleti parton tal�lhat� az �tlagosan 1220 m magas Nagy-V�zv�laszt�-hegys�g, amely a parti s�k ter�leteket v�lasztja el a sz�razf�ld belsej�t�l. A hegys�g �szakr�l a York-foki-f�lszigett�l (Cape York) indul �s a keleti parttal p�rhuzamosan – 3000 km hosszan – a d�lkeleten l�v� Victoria �llamig h�z�dik.

    * k�z�pen: Bels�-ausztr�liai-medence

        Elk�l�n�l� r�szei �szakon a Carpentaria-�b�l s�ks�ga, d�len a Murray-Darling-alf�ld �s nyugaton az Eyre-t� t�rs�ge.

    * nyugaton: Nyugat-ausztr�liai-fenns�k

        A Nyugat-ausztr�liai-pajzs �tlagosan 300-500 m magas �s a kontinens 60%-�t foglalja el. Legnagyobb r�sz�t bokros sztyepp fedi, perem�n helyezkednek el Ausztr�lia legnagyobb sivatagjai a Nagy-homoksivatag, a Gibson-sivatag, a Nagy-Vikt�ria-sivatag �s a F�tlan (Nullarbor)-s�ks�g, valamint a F�ld leg�sibb szikl�i. A fenns�kot elsz�rtan kisebb hegyek, mint p�ld�ul a Macdonell-hegys�g �s az Uluru bontj�k meg.