F�ldrajzi elhelyezked�se k�vetkezt�ben Ausztr�lia egyharmad�ra a tr�pusi, k�tharmad�ra a m�rs�kelt �ghajlat a jellemz�. Az �vszakok az eur�paihoz k�pest f�l�ves eltol�d�sban v�ltj�k egym�st: amikor n�lunk t�l van, ott akkor van ny�r.

A partk�zeli ter�leteken az �ce�nok, tengerek kiegyenl�t� hat�sa m�rs�kli a t�li �s ny�ri, illetve a nappali �s �jszakai h�m�rs�kleti sz�ls�s�geket. Sydney-ben p�ld�ul a janu�ri – teh�t ny�ri – k�z�ph�m�rs�klet 22 �C, j�liusban – teh�t t�len – �ltal�ban 12 �C k�r�l van. (Viszony�t�sul: Budapesten a t�li-ny�ri �tlagos k�z�ph�m�rs�kleti �rt�k k�z�tti k�l�nbs�g 23 �C k�r�li.)

A bels� ter�leteken azonban sz�ls�s�ges h�m�rs�kleti �rt�kek is jellemz�ek a kontinent�lis �ghajlati hat�s miatt. Meghat�rozza a h�m�rs�klet alakul�s�t a tengerszint feletti magass�g is. Az �ghajlat tov�bbi alak�t�i a l�g�raml�sok: a ny�ri passz�tszelek, amelyek b�s�ges csapad�kot (ny�ri monszun) hoznak a kontinens �szaki, �szakkeleti r�sz�re �s a keleti partvid�kre.

A t�li id�szakban a nyugati sz�lrendszer es�felh�i �nt�zik a d�li, d�lkeleti partokat �s D�lnyugat-Ausztr�li�t. A kontinens belsej�ben �s �szakon – a d�lkeleti passz�tszelek miatt – azonban a t�l sz�raz. Mivel magashegyek nem szabdalj�k a l�gk�ri k�pz�dm�nyeket, gyakoriak a sz�ls�s�ges id�j�r�si jelens�gek, a hatalmas sz�razs�gok vagy a puszt�t� �rad�sok. Ausztr�lia �szaki partvid�k�n november �s m�rcius k�z�tt puszt�t� hurrik�nok s�p�rhetnek v�gig.