Az angolsz�sz gyarmatos�t�k el�tt a kontinensen csak bennsz�l�ttek �ltek. Sorsuk sz�mos rokon von�st mutat az �szak-amerikai indi�n n�pek golgot�j�val. A 18. sz�zadig e szinte teljesen lakatlan f�ldr�sz Terra Australis Incognita-k�nt �lt az eur�paiak gondolkod�s�ban; egy kontinens ismeretlen hat�rokkal. A kor t�rk�p�szei D�li F�ldnek h�vt�k. Ausztr�li�t ekkor m�r mintegy 40 000 �ve lakt�k a bennsz�l�ttek. Az �slakosok a feltev�sek szerint D�lkelet-�zsi�b�l, a mai Indon�z-szigetek fel�l �rkeztek. A leg�jabb antropol�giai kutat�sok szerint Ausztr�li�ban v�vt�k az els� csat�t a F�ld�n, mint ahogy gondolatait is itt r�gz�tette el�sz�r az ember. A bennsz�l�ttek kult�r�j�nak minden r�sze a nom�d �letm�dr�l tan�skodik. A m�toszok szerint �seik �ri�s kenguruk voltak (vagy k�gy�k, emuk), akik dalaikkal alkott�k meg a t�jat, adtak �letet a n�v�nyeknek, �llatoknak, embereknek. A teremt�s ut�n eggy� v�ltak a F�lddel (totemek tisztelete innen ered). A bumer�ngot kb. 10 000 �vvel ezel�tt tal�lt�k fel az �slakosok, �s csak n�h�ny k�z�ps� sivatagos ter�leten haszn�lta n�h�ny t�rzs kisebb �llatok elejt�s�re.