A 15. sz�zadban a k�nai Cseng-Ho admir�lis t�bb felfedez� utaz�st tett az Indiai-�ce�non, de csak a szom�liai Mogadishuig jutott el. A k�naiakat a portug�lok �s a spanyolok k�vett�k, amikor a 16. sz�zadban val�sz�n�leg el�rt�k Ausztr�lia �szaki partjait. 1602-ben megalap�tott�k a Holland Kelet-indiai T�rsas�got �s kereskedelmi �llom�sokat alak�tottak ki. A holland Willem Jansz volt az els� eur�pai, aki partra sz�llt a kontinensen, 1606-ban. A f�ldr�szt �j-Hollandi�nak nevezt�k el. 1607-ben a spanyol Luis Vaez de Torres haj�zott v�gig el�sz�r a k�s�bb r�la elnevezett szoroson, mely �j-Guine�t �s a York-fokot k�t�tte �ssze. 1642-ben a holland Abel Tasman el�rte a mai Tasmani�t, felfedezte �j-Z�landot. A 17. sz�zad folyam�n a hollandok felt�rk�pezt�k az �ltaluk �j- Hollandi�nak nevezett Nyugat- �s �szak-Ausztr�lia partvonal�t, de leteleped�si sz�nd�kot nem mutattak. 1770-ben James Cook v�gighaj�zott �s felt�rk�pezte a keleti partvonalat, melyet �j-D�l-Wales-nek (New South Wales) nevezett �s �fels�ge III. Gy�rgy kir�ly utas�t�s�ra brit fennhat�s�g al� vonta azt 1770. augusztus 22-�n.

Az amerikai f�ggetlens�gi h�bor�ban az angolok elvesztett�k �jvil�gi gyarmataikat. Minthogy ez�rt fegyenctelepek n�lk�l maradtak, figyelm�k Ausztr�lia fel� fordult. 1788-ban Arthur Phillip kapit�ny 11 haj�b�l �ll� flott�ja 1788. janu�r 18-20-a k�z�tt �rkezett a mai Sydney d�li k�lv�rosai, a nemzetk�zi rep�l�t�r �s kereskedelmi kik�t� k�rny�k�n tal�lhat� Botany-�b�lbe, mintegy 1350 emberrel, katon�kkal, fegyencekkel �s hivatalnokokkal a fed�lzeten. Hamarosan r�tal�ltak azonban a j�val v�dettebb �s leteleped�sre alkalmasabb Port Jackson �b�lre, a mai Sydney Harbour-ra, amely a mai vil�gv�ros alap�t�s�nak is tekinthet�. A els� feh�r telep�l�s a brit bel�gyminiszter tisztelet�re Sydney Cove-nak nevezett v�rosnegyed a vil�gh�r� Operah�z �p�let�nek hely�n 1788. janu�r 26-�n (Ausztr�lia nap) az Egyes�lt Kir�lys�g fegyencgyarmatak�nt alap�ttatott. A m�sodik flotta, melyet gyakran a „hal�l flott�jak�nt” is emlegettek (278 el�t�lt vesztette �let�t a h�napokig tart� �t sor�n az els� flotta 48 hal�los �ldozat�val szemben �s a t�l�l�k is komoly betegen sz�lltak partra) �rkez�se 1790-ben �letment� ell�tm�nnyal megrakva �rkezett. Hab�r az els� civil telepesek m�r 1793-ban meg�rkeztek, 1823-ig �j-D�l-Wales fegyenctelepk�nt m�k�d�tt, f�k�nt fegyencek, katon�k, matr�zok �s azok csal�djai �ltal n�pes�tve be a kol�ni�t.

Hamarosan megjelentek a bord�lyok, a Beng�li�b�l import�lt rum �s az els� gyilkoss�gokat is elk�vett�k. A rendteremt�sre London 1805-ben a vaskez� William Bligh-t k�ldte a gyarmatra. 1808-ban a gyarmat fell�zadt ellene. Ut�dja, Lachlan Mecquarie �ltal v�grehajtott reformok a szabad teleped�k sz�m�ra is vonz�v� tette Ausztr�li�t. H�zakat, k�zm�veket �p�tettek �s megny�lt az els� bank is; Sydney t�z �v alatt v�ross� lett. 1813-ban kelt �t egy exped�ci� a K�k-hegys�gen (a Nagy-V�zv�laszt�-hegys�g) �s pillantotta meg a m�g�tte elter�l� sivatagot. 1817-ben elfogadt�k Matthew Flinders javaslat�t, hogy a f�ldr�szt �j- Hollandia helyett Ausztr�li�nak nevezz�k.

A bennsz�l�ttek fegyveres ellen�ll�sa rendszerint lem�sz�rl�sukkal v�gz�d�tt. 1856-ban sz�letett az els� t�rv�ny a victoriai bennsz�l�ttek v�delm�re, de ekkor m�r csak 50 000 �slakos �lt a kontinensen.

Van Diemen’s Land, a mai Tasmania els� telep�l�se 1803-ban j�tt l�tre �s 1825-t�l �n�ll� kol�niak�nt m�k�d�tt. Az Egyes�lt Kir�lys�g 1829-ben jelentette be ig�ny�t �s fennhat�s�g�t Nyugat-Ausztr�lia ir�nt, majd �j-D�l-Wales tartom�ny�t�l lev�lasztva 1836-ban D�l-Ausztr�lia, 1851-ben Vikt�ria, 1859-ben Queensland �s 1863-ban a f�ggetlen �s szabad (azaz nem fegyenctelep) D�l-Ausztr�lia tartom�nyak�nt az �szaki Ter�let tartom�ny�t h�vta �letre. Vikt�ria �s Nyugat-Ausztr�lia szint�n szabad tartom�nyk�nt alap�ttatott, k�s�bb azonban befogadott fegyenceket, akiket az anyaorsz�g eg�szen 1864-ig deport�lt a kontinensre. Ugyan a f�ldr�sz nagy r�sze sok�ig felfedezetlen maradt 1826-ban vagy 29-ben Nagy-Britannia bejelentette egyeduralm�t.

A brit korona 1823-as t�rv�ny�vel (New-South-Wales Act) �letre h�vta a Legfels�bb B�r�s�got �s a T�rv�nykez�si Tan�csot – gyakorlatilag felel�s parlamentet. Ezen l�p�sekkel k�v�nta a korona bevezetni az angol polg�ri t�rv�nykez�st �s rendet. F�ldk�rd�sekkel azonban eg�szen az 1830-as �vekig nem foglalkoztak. Eleinte a felfedez�k �s bennsz�l�ttek kapcsolata b�k�s volt, alapvet�en �lelem, v�z, szersz�mok, ruh�k �s egy�b term�kek cserekereskedelm�ben mer�lt ki. Ez a viszony azonban hamarosan romlani kezdett, amint az �slakosok r�eszm�ltek, hogy a f�ld �s annak kincsei – amely a meg�lhet�s�ket biztos�totta – vesz�lybe ker�lt. Konfliktusokkal t�zdelt �vtizedek ut�n 1835-ben sz�letett k�t meg�llapod�s a gyarmatos�tok �s az Aboriginal Kulin t�rzs k�z�tt 600 ezer hold „megv�s�rl�s�r�l” Melbourne k�rny�k�n. Ez �s ehhez hasonl� �gyletek hat�s�ra Sir Richard Bourke, �j-D�l-Wales korm�nyz�ja nyilatkozatban jelentette ki, hogy a brit korona k�pvisel�inek �rkez�se el�tt Ausztr�lia f�ldje senkinek tulajdon�t nem k�pezte. A k�rd�s ezen ir�ny� megk�zel�t�se eg�szen 1992-ig, a Mabo-�gy eset�ig gyakorlatban volt.