Trtnelem : Az iparosods kezdetei, az aranylz |
Az iparosods kezdetei, az aranylz
1851-ben Melbourne kzelben aranyat talltak, pr hnappal ksbb pedig Victoriban, j-Dl Wales-ben s a Nagy-Vzvlaszt-hegysgben. Kitrt az aranylz. Az aranyat keresk falvakat hoztak ltre a kontinens belsejben, a Darling s a Murray-foly mentn. Melbourne-bl nagyvrost teremtett az arany, szllodkkal, sznhzzal, bankokkal s kzvilgtssal. Tbb helyen talltak ezstt, rezet, cinket, melynek ipari mrtk bnyszata a gazdasg forrsa lett. 1854-ben a ballarati bnyszok ltrehoztak egy Reformligt, hogy tiltakozzanak a bnyszati ad mrtke, s a beszeds embertelensge miatt. Gtat ptettek, s fegyverrel vdtk magukat. 30 bnysz s 5 katona esett el a flrs tkzetben, mely vgl is felgyorstotta a reformokat. Az Eureka-gtnl lezajlott csata fontos epizdja lett az ausztrl trtnelemnek s folklrnak, mely nagyra tartja a bajtrsiassgot s a termszeti erkkel dacol frfiassgot.
Tvrllomsokat lltottak fel, melyek – Szingapron t – kapcsolatban lltak Londonnal. A kzponti tvrlloms, a Telegraph Station Ausztrlia kzepn plt s lett egy vros, Alice Springs magja.
Az arany banditkat is szlt, kztk a legends Ned Kelly-t, aki az ausztrl folklr kzponti figurja lett. 1868-tl Anglia mr nem deportlt eltlteket Ausztrliba, a kontinens t gyarmata egyre inkbb szabad orszgknt kezdte lett lni.
|