1901-ben Ausztr�lia, mint szabad �llamok sz�vets�ge, a Brit Nemzetk�z�ss�g tagja lett. �m a szabads�got a „Feh�r Ausztr�li�ban” h�v�k gondolt�k csak term�szetesnek: a faji megk�l�nb�ztet�s t�rv�ny �ltal v�dett politika lett, amikor 1901-ben az �zsiaiak bev�ndorl�s�t lehetetlenn� t�v� t�rv�ny megsz�letett.

Queensland-ben olajat tal�ltak, tov�bb� hatalmas vas�rc �s bauxit, �n, ur�n, kvarc �s k�sz�n lel�helyeket fedeztek fel; D�l-Ausztr�li�ban a vil�g legnagyobb op�lmez�j�re bukkantak.

�tmenetileg Melbourne lett a f�v�ros, de hogy v�get vessenek a Sydney-vel val� rivaliz�l�snak, az �llam megv�s�rolta a leend� Ausztr�l f�v�rosi ter�letet, �s Walter Burley Griffin amerikai �p�t�szt megb�zta Canberra fel�p�t�s�vel.

1914-ben Nagy-Britanni�val egy�tt Ausztr�lia is hadat �zent N�metorsz�gnak. A nemzet a t�zkereszts�gen a t�r�korsz�gi Gallipolin�l esett �t. Gallipolib�l nemzeti legenda lett, Peter Weir a legnagyobb ausztr�l filmrendez� szentelt is ennek egy filmet.

1927-ben a parlament els� �zben �l�sezett az �j f�v�rosban, Canberr�ban.

1941-ben Ausztr�lia hadat �zent Jap�nnak, amely a kontinens elfoglal�s�ra k�sz�lt �s Darwint bomb�zta is. A h�bor� ut�n a gazdas�g vir�gz�snak indult.

A korm�ny �szt�n�zte az eur�pai betelep�l�st, �rkeztek n�metek, olaszok, g�r�g�k, lengyelek, szerbek, horv�tok. Ausztr�lia tejjel-m�zzel foly� t�gas K�na�nnak t�nt: v�g�l 5 milli� eur�pai telepedett le. 1965-ben elt�r�lt�k a faji t�rv�nyeket. 1967-ben a n�pszavaz�son a lakosok 90%-a egyet�rtett azzal, hogy bennsz�l�ttek �llampolg�ri jogokat kapjanak. 1986-ban megsz�ntett�k Ausztr�lia igazs�gszolg�ltat�s�nak marad�k kapcsolat�t az Egyes�lt Kir�lys�g�val az Australia Act 1986 elfogad�s�val.

Jap�n lett a f� gazdas�gi partnere �s ma a bev�ndorl�k fele is �zsi�b�l j�n, de nyugati t�pus� orsz�g maradt.