Vas�tvonalak hossza: 33 819 km

T�rt�nete
A vas�th�l�zat az akkori kor gazdas�gi �s politikai megfontol�sai eredm�nyek�ppen elt�r� rendszerben fejl�d�tt, els� k�zel�t�sben az mondhat�, hogy a szomsz�dos �llamok illetve z�n�k m�s-m�s nyomt�vot alkalmaztak. Az els� vas�tvonalakat Vikt�ria �llamban 1854-ben, �j-D�l-Walesban 1855-ben, D�l-Ausztr�li�ban 1856-ban, Queenslandban 1865-ben, Tasm�ni�ban �s Nyugat-Ausztr�li�ban 1871-ben nyitott�k meg. Vikt�ri�ban �s a hozz� k�zel es� d�l-ausztr�liai ter�leten 5 l�b 3 h�velyk (1600 mm) nyomt�vols�g� a h�l�zat nagy r�sze. �j-D�l-Wales-ban a norm�l nyomt�v a t�lnyom� t�bbs�g (4 l�b 8,5 h�velyk, azaz 1435 mm). D�l-Ausztr�lia az egyetlen sz�vets�gi �llam, amelynek ter�let�n mind a h�rom nyomt�v megtal�lhat�.

�rdekess�gek
Ausztr�li�ban tal�lhat� a vil�g leghosszabb egyenes szakasza, amely �sszesen 478 km hossz�. A vonal �thalad a Nullarbor s�ks�gon.