Amikor az eur�paiak meg�rkeztek Ausztr�li�ba, az �slak�k m�g nem ismert�k a fazekass�got �s a f�mm�vess�get sem.

A kontinens eg�sz ter�let�n sz�tsz�rtan fellelhet� sziklak�pekben emelkedett legmagasabb fokra az ausztr�l �slak�k m�v�szete. K�t nagy csoportra oszthat�k, l�teznek sziklafestm�nyek �s sziklarajzok. A sziklafestm�nyeket v�rrel vagy v�zzel kevert v�r�s, feh�r, fekete �s barna f�ldfest�kkel k�sz�tett�k, m�g a sziklarajzok vagy v�sett vonalakb�l, vagy pontozott fel�letb�l �llnak. A sziklak�pek a kontinens �szaknyugati, �szaki �s d�lkeleti r�sz�n naturalista st�lus� ember- �s �llat�br�zol�sok jelennek meg, m�g a kontinens k�z�ps�, d�li �s nyugati vid�kein absztrakt, geometrikus-line�ris st�lus uralkodik. A naturalisztikus ember- �s �llat�br�zol�son a r�gebbi, kisalakos st�lusb�l a wondzsina st�lus alakult ki. 1839-ben f�rfiakat �s n�ket �br�zol� naturalisztikus barlangfestm�nyeket fedeztek fel a d�lkelet-ausztr�liai Geleng foly� ment�n. Hasonl� naturalista festm�nyeket, t�bbek k�z�tt egy gl�ri�s kengurut viv� f�rfi �br�zol�sait tal�lt�k Ausztr�lia �szaknyugati r�sz�n is.

Az absztrakt geometrikus-line�lis st�lus ter�let�n az ember- �s �llat�br�zol�sok sz�ma kicsi. A sziklak�pekhez a legt�bb helyen m�toszok �s r�tusok kapcsol�dnak, a szertart�sok alkalm�val a festm�nyeket �jrasz�nezik. Arhemben a sziklak�pek mellett k�regfestm�nyek vannak. Ember- �s �llatalakos von�suk a wondzsina st�lus sziklafestm�nyeivel mutat rokons�got. A szikla- �s k�regfestm�nyekn�l jellegzetes saj�toss�g az �llatok (kenguru, emu, hal) r�ntgensug�r-technik�j� �br�zol�sa: az �llat bels� szerveit is felt�ntetik. K�s�bb, Warramunga k�rzetben absztraktabb festm�nyek is el�ker�ltek. Barna �s feh�r sz�n� k�r�ket, illetve egyenes vonalakat �br�zoltak. A koncentrikus k�r�k val�sz�n�leg pihen�helyeket, az egyenesek �tvonalakat jel�ltek. Az ausztr�l �slak�k k�l�nf�le anyagokat haszn�ltak, ujjukkal �s k�rm�kkel festettek f�sttel befeket�tett fak�regre, vagy agyag- �s f�ldfest�kkel a barlangok fal�ra.

Az ausztr�l bennsz�l�ttek m�v�szet�nek legf�bb t�m�ja az „�lomid�” (hit�k szerint az �llati �s emberi �seik teremtett�k a vil�got, �s benne mindent. A teremt�s folyamat�t nevezik �lomid�nek.) A m�v�szi t�rgyak az �lomid�t meg�nnepl� szertart�sok szolg�lat�ban k�sz�ltek. A t�rzsi ter�leteken fekv� szent szikl�kat �s k�veket, az �lomid� embereit, szellemeit �s �llatait �br�zol� sokszor ezer �ves festm�nyek bor�tj�k. A k�peket v�r�s- �s s�rga okkerrel, valamint feh�r agyaggal festett�k.

Plasztik�val �szakon, Arhemben foglalkoznak, az itt kialakult, emberalakokat elnagyoltan �br�zol� oszlopplasztika nem a helyi fejl�d�s eredm�nye, hanem p�pua �j-guineai hat�s k�vetkezm�nye.

A d�sz�t�m�v�szetben a v�sett �s festett natur�lis �s geometrikus-line�ris mot�vumok vannak jelen. A k�rvonalakkal jelzett ember �s �llatalakok a haszn�lati t�rgyakon ritk�k, gyakoribbak a koncentrikus k�r�kb�l egyenes vagy megt�rt vonalakb�l, pontsorokb�l �ll� v�sett �s festett d�sz�t�sek. Az ausztr�liai m�v�szet k�l�n ter�let�t alkotj�k a sz�nes homokrajzok, �s a testd�sz�t�si mot�vumok. Ausztr�lia modern m�v�szete nem �n�ll�.